Vigyetek engem innen.Vigyetek el.Be a fák közé,a tenger mélyére.Vigyetek el a nagyvárosokból a szürke tömegőbl tépjetek ki.Bontsátok le a beton falakat,engedjetek. Engedjetek szaladni.Mezitlábas talpam alatt érezni a föld száraz tapintását.Haggytáok hogy felfedezzem hogyan hagy nyomokat maga után a lábam a homokban ha végig sétálok a parton.Engedjetek fára mászni,mit sem törődve azzal hogy kitépődik a nejlon harisnya.Engedjétek meg nekem hogy éljek.Úgy igazán. ÉLJEK.
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://chapters.blog.hu/api/trackback/id/tr415464364
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.